Zserbó, a vadász!

Ehez a késhez csak annyi közöm van, hogy én készítettem! Bevallom a formát más találta ki, a neten láttam, de nem tehetek róla, beleszerettem. Nagyon megtetszett, és már akkor tudtam, hogy ezt el fogom készíteni. A nevét se én adtam, hanem a kedvesem amikor így szólt, "olyan mint egy süti, egy zserbó"! Nagy édesség imádó, de, hogy egy tőrről sütemény jusson az eszébe! Na egy kicsit a késről. Természetesen nem koppintottam le egy az egybe, hanem megrajzoltam szabadkézzel. Aztán jött az 5-ös rugó vas. Kivágtam, majd ezt is mint mindegyiket, összetömörítettem az élénél. Aztán támadt az ötletem, hogy a kalapács hegyesebbik felével össze vissza verem a pengetükröt, majd edzés után bennehagyom a keletkezett gödrökbe, az odaégett olajat. Nekem nagyon bejött a végeredmény. A bakni rozsdamentes, ami kèt sárgaréz szegeccsel lett rögzítve. Az aggancs markolat alá, narancssárga pólóból készítettem micartát, fíbernek, és elővettem a màr előre elkészített 10 mm-es mozaikszegecset, plussz egy skoda fékcső darabkát. Ragasztás, csiszolás, polírozás, és már készíthettem is a tokjàt. Aztán jött a nem várt rendrakás.